Menu
A válófélben lévő házaspárok élete sokszor egy olyan érzelmi hullámvasúthoz hasonlít, ami félelmekkel és fel nem dolgozott érzelmi sérülésekkel terhelt. Ebben a nehéz, embert próbáló időszakban mindenkinek fontos, hogy legyen egy hely, ahol megélheti és kimondhatja kavargó, olykor ellentmondó érzéseit és gondolatait anélkül, hogy megbántana ezzel valakit.
A szorongás egy valós, sokak életét megnehezítő probléma, amely 10-ből 1 embert érint valamilyen formában élete során. A pszichológusi és pszichiáteri praxisban a szorongás az egyik leggyakoribb tünet és valamennyi pszichés probléma vagy betegség velejárója, kísérő tünete lehet. Amikor szorongásról, mint pszichés tünetről beszélünk, nem azt az aggodalomat értjük alatta, amit például egy közlekedési dugóban ragadva reggel 7.45-kor érzünk autónkban ülve az előrelátható munkahelyi késés, a megcsúszott napi program és annak belátható következményei miatt.
Sokan gondolják úgy, hogy a gondok, személyes problémák barátaikkal történő kibeszélése felér a pszichológussal való terápiás célzatú konzultációkkal, és akinek vannak barátai, annak nem szükséges pszichológushoz járnia. A kettőt azonban nehéz összehasonlítani még akkor is, ha vannak hasonlóságok, mint pl. a katarzis, vagy a megkönnyebbülés érzése amiatt, hogy valakivel megosztották a mindaddig egyedül cipelt lelki terhet, vagy a biztonságot adó szociális támasz élménye, amelyeket mind a baráttal, mind a pszichológussal történő beszélgetés során meg lehet tapasztalni. A pszichológusnál történő terápiás ülés (a pszichológussal történő konzultációkat nevezik így) azonban sok szempontból különbözik egy baráti beszélgetéstől.
Gyakori élethelyzet, hogy párok, családok egy távolabbi városban, esetleg másik országban történő munkavállalás okán távkapcsolatba kényszerülnek, ami számos új kihívást hordoz számukra. Természetes, ha felmerül ilyenkor a kérdés, hogy fenn lehet-e tartani egy távkapcsolatot és ha igen, akkor hogyan lehet működtetni úgy, hogy az a partnerek számára kielégítő legyen.
